Olyan szempontból mutatok be elsőként a terhesgondozás területén alkal­mazásokat, amely az e-medicina rovat életében is új fejezetet fog indítani. Ennek a lényegéről később teszek említést. Valid alkalmazásokról lesz szó a szülés várható dátumának megállapítására, a spontán koraszülés kocká­zatának becslésére (a felesleges kezelések elkerülése érdekében), illetve egy olyan valid testhőmérséklet-mérőt mutatok be, amely a terhességet jóval korábban előre jelzi a megszokott (otthoni) módszerekhez képest.

A koraszülés a szüléssel összefüggő mortalitás jelentős tényezője és hosszú távon is kihat az újszülött későbbi egészségi állapotára. A fejletlen és közepesen fejlett országokban a koraszülés prevenciójához olcsó, széles körben alkalmazható módszerek szükségesek. Úgy tűnik, a koraterhesség­től kezdődően adott acetil-szalicilsav megfelel ennek a célnak.

A háziorvosnak képesnek kell lennie arra, hogy elkülönítse a várandósság alatt gyakran előforduló kórállapotokat, felismerje a szülészeti és a sürgős nem szülészeti problémákra utaló jeleket. A nem szülészeti betegségek jelentős része az alapellátás körében is kivizsgálható és kezelhető. A lépcső­zetes megközelítés – melynek során rutinszerűen keressük az összes okra visszavezethető figyelmeztető jeleket és panaszokat, miközben számításba vesszük a becsült terhességi kort is – jó minőségű ellátást, valamint közös döntéshozatalt tesz lehetővé a családorvos és a várandós között.

Ma a metformin a leggyakrabban felírt antidiabetikum, világszerte mint­egy 150 millió cukorbeteg szedi rendszeresen. Közel másfél évtizede ez az elsőként alkalmazandó gyógyszer 2-es típusú diabetes mellitusban több nemzetközi szakmai szervezet ajánlása alapján. Egyes vélemények szerint még ma sem értékeljük eléggé ezt a gyógyszert, mások kételyeket fogal­maznak meg a metforminkezelés makrovaszkuláris és egyéb előnyeivel kapcsolatban.

Neves szakemberek sürgetik az összefogást Amerikában annak érdekében, hogy csökkenthessék a szülő nők halálozási arányának növekedését.

Összefoglalás
Az anyai halálozási ráta napjainkban is igen magas. A WHO 1990-ben meghirdetett programja célként tűzte ki 25 év alatt a halálozási ráta 75%-os csökkentését. Az adatok elemzése 2016-ban megtörtént. Ezek alapján látható, hogy a csökkentés mértéke világszinten alig haladta meg a 40%-ot. Csupán tíz országban sikerült elérni a kitűzött célt. A szerző ismerteti az előfordulás gyakoriságát és annak okait. A WHO adatait összehasonlítja a magyarországi adatokkal. Ezekből kitűnik, hogy a halálozási mutatók az elmúlt tíz évben romlottak. A halálozás okai elsősorban a vérzés, az infekciók és a toxaemia/hypertonia. A hypertonia okozta halálozás csaknem fele a szülés utáni 6 hétben következik be. Elengedhetetlen azon várandósok kiszűrése, akik már a terhesség előtt túlsúlyosak voltak, illetve magas vérnyomás betegségük volt, mert ezen okok a legfontosabb kockázati tényezők. Fontos a prekoncepcionális gondozás, hogy csökkenteni tudjuk a rizikót. A várandósgondozás során szintén szükséges ezen állapotok kiszűrése és kezelése.

A humán immundeficiencia vírus okozta fertőzés mára jól kezelhetővé vált: az antiretrovirális terápia (ART) csaknem normális életkilátásokat ígér. Cik­künk sorra veszi az elsődleges ellátás lényeges szempontjait. A klinikusnak a kombinációs ART mielőbbi megindítására kell törekednie, de mérlegelve azt, hogy a beteg alkalmas-e az élethosszig tartó terápia megkezdésére. Az ART elindítását követően a vírusszám és a CD4+limfocita válasz monitoro­zása alapvető a vírusszuppresszió biztosításához. 

A herpes simplex vírus (HSV) élethosszig tartó, időnként reaktiválódó fer­tőzést hoz létre. Hatására egyedülálló vagy csoportos hólyagocskák jelen­hetnek meg a nemi szerveken, gáttájékon, farpofákon, combon, perianális régióban. A vírus reaktiválódása enyhébb megbetegedést okoz. A HSV-1 és a HSV-2 külső jegyeik alapján nem különböztethetők meg egymástól, de viselkedésük eltérő. Aktív léziók jelenlétében polimeráz-láncreakcióval igazolható a HSV-infekció. A nukleozidanalógokat a betegek jól tolerálják, a kezelések csökkentik a recidívák időtartamát, súlyosságát, gyakoriságát. A terhesség végén antivirális profilaxis végzendő, ha a kórelőzményben genitális herpesz szerepel.

Életmódunk miatt az alacsony magnéziumszint okozta problémákkal egyre gyakrabban kell számolnunk. A hipomagneziémia aluldiagnosztizált álla­pot, előfordulása kb. 2% az átlagpopulációban, a lappangó esetek aránya egyes betegcsoportokban akár 80% is lehet. A Mg anyagcseréjét a bél­ből történő felszívódás, a renális visszaszívódás és a csontbeli raktározás határozza meg. E folyamatok újabban megismert részletei magyaráznak több genetikai vagy farmakológiai eredetű, alacsony magnéziumszinttel járó állapotot. A megfelelő fiziológiás Mg-forrást biztosító étkezés annak általános pozitív hatása miatt is támogatandó. Hazánkban az ajánlott napi bevitel 375 mg. Túladagolástól főként krónikus veseelégtelenségben kell tartani. A cikkben a Mg fiziológiás és egyes kórfolyamatokban betöltött szerepét ismertetjük.

Évente 15 millió újszülött jön a világra koraszülöttként, ami évente 1,1 millió halálesetért felelős, nem is szólva a megszámlálhatatlan túlélőt érintő rövid és hosszú távú rokkantságért. A fejlett országokban a koraszülés a leggyakoribb halálok az 5 évesnél fiatalabb korosztályban, összességében véve pedig csak a tüdőgyulladás előzi meg a halálokok gyakorisági sorrendjében. Kevés diagnosztikai teszt áll rendelkezésünkre annak eldöntésére, hogy várhatóan melyik terhesség végződik majd koraszüléssel. A koraszülés az esetek többségében (kétharmadában) spontán következik be, és nagy az ismétlődés kockázata; a kórelőzményben szereplő spontán koraszülés a következő spontán koraszülés legerősebb kockázati tényezője. Cikkünk célja, hogy különböző klinikai szituációkban áttekintse a koraszülés prevenciójában alkalmazott méhnyakhossz- (CL, cervical length) mérés javallatait.